Kunmadaras
 
 
 

K

unmadaras, Jász – Nagykun - Szolnok megye északkeleti részén, a Hortobággyal határos területen fekszik. A Nagykunság legészakibb községe. Kunmadaras neve kéttagú szóösszetételből alakult ki, a „kun” nép nevéből és a „Madaras” nevű család nevéből.

Kunmadaras
Kunmadaras főtere, a községháza turulmadárral, mellette a református iskola, háttérben a református főtemplom tornyával.
Ebben az iskolában kezdte általános iskolai tanulmányait Gordos Dénes

Kunmadaras lakossága csaknem teljes egészében református. A redempcióban saját határán kívül megváltotta a környező településeket is. Így egy időre fellendült a gazdasági élet. A föld minősége azonban jóformán csak legeltetésre volt alkalmas. Országos hírű állattenyésztés alakult ki a Nagykunságban és Kunmadarason.

Ipari és kereskedelmi élet számottevően csak a redempció után kezdődött el. Az áruforgalom legfőbb anyagát az állattenyésztés szolgáltatta, a község életét a mezőgazdasága határozta meg.

A századfordulótól kezdve a virágzó állattenyésztés csökkent. Az ipari élet a mezőgazdasághoz képest nagyobb mértékű fejlődésen ment át. A malomipar és a téglagyártás vált nevezetessé. Jelentős volt a kisiparosok száma is.

Kunmadaras fejlődését visszavetette a kommunizmus időszaka idején az a tény, hogy a településen szovjet repülőteret építettek, ahol a Szovjet Hadsereg tisztjei családjukkal Kunmadarason életek. Mivel politikai és hadászati jelentősége volt a gyakorló repülőtérnek, ezért az osztályidegeneket elhurcolták, vagyonukat elkobozták a Rákosi rendszerben.

1950. novemberében Gordos Dénest édesapjával, id. Gordos Miklóssal, és édesanyjával, Gordos Miklósné Czinege Rózsikával, Hortobágyra, a Lenin-tanyára internálták, és vagyonukat elkobozták.

Kunmaradashoz való kötődés eltéphetetlen. Erről Gordos Dénes így ír: "A kunsági ember nyitott, őszinte, meggyőződéséhez ragaszkodó, nyakas kálvinista, de lelkében tiszta, érzéseiben nem vált szennyessé, hazájához, a magyar földhöz utolsó lehelletéig ragaszkodik."

Kunmadarason a római katolikus vallásúak kisebbségben vannak. Gordos Dénesnek, ide a Jézus Szíve templomhoz kötődik első áldozása, házasságkötése és gyermekeinek keresztelője. Itt nyugszik édesapja a református temetőben.

 

Elsőáldozás