N

agyiván Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti határa mentén, két alföldi középtáj – a Hortobágy-vidék és a Közép-Tiszavidék – egymástól sokban eltérő területének határán, a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík és a Hortobágy peremén fekszik. Periférikus fekvését az is jelzi, hogy a legközelebbi kisvárosok (Tiszafüred, Karcag) egyaránt 25-30 km-nyi távolságban vannak, a falu tömegközlekedési szempontból zsáktelepülés. A honfoglaló magyarok ezen a tájon már az Árpád korban megtelepedhettek, ám a falu első említése 1277-ből származik. Nagyiván történelmében fordulópontot azonban az 1754-es esztendő jelentett, ekkor sikerült ugyanis a történelme során többször is lakatlanná váló és rossz talajadottságú területen végleg letelepíteni 14 jobbágycsaládot.

Nagyivánon két műemlék jellegű épület és számos építészeti, kultúrtörténeti emlék utal a település sajátos arculatára. A római katolikus templomot 1789-ben építették. A falu keleti szélen áll a Görbe-csárda műemlék jellegű, földszintes épület, melyet feltehetően a XIX. század első felében építették, tipikus faluszéli, út menti csárda. A falu fő utcáján több olyan régi parasztház található, amelyek beosztása a XIX. század végének paraszti háztartására jellemző. Nagyiván látványosságához tartozik még a Hortobágyi Nemzeti Park fogadóháza is. Ezek a tájra jellemző épületek is a múltat idézik. A település művelődési háza előtti parkban áll a József Attila szobor, mely a Művelődési Ház névadójának állít emléket. A falu közepén, a Piac téren áll a falu és katolikus temploma védőszentjének, Keresztelő Szent Jánosnak a szobra. A Művelődési Ház előtti parkban található a Millenniumi emlékmű, mely az államalapító Szent István királyt ábrázolja.

Az internálótábor után ebben a parasztházban élt nagyszüleivel

Az Önkormányzat 1997-ben, a falu fennállása 720 éves évfordulója alkalmából alkotta meg címerét. A címer mázai utalnak a végtelennek látszó pusztára, kifejezve ezzel a Hortobágyhoz való kapcsolódást. A hajdani bélyegző lenyomat alapján átvett bárány címerkép vallási kifejező erővel bír, míg a címert tartó állatok a település arculatát és hangulatát befolyásoló környező élővilág tiszteletét hivatottak jelképezni.